A NASA hivatalosan is közzétette az első repülés új részleteit, fotóit és videóit a X-59 QueSST szuperszonikus, csendes kísérleti repülőgépről, amelyet a Lockheed Martinnal közösen fejlesztettek ki.
A történelmi repülés október végén történt, azonban az információkat csak most hozták nyilvánosságra az Egyesült Államok szövetségi kormányának akkori leállása miatt.
+ Új Fiat 500 belső égésű motorral nem azoknak készült, akik sietnek
Az X-59 célja annak bemutatása, hogy a lakott területek feletti szuperszonikus repülések jóval halkabbak lehetnek, mint a jelenlegi modellek. A gép a Quiet SuperSonic Technology (QueSST) program központi eleme, amelynek célja a polgári szuperszonikus repülés visszatérése — amelyet a Concorde korszaka óta a hangrobbanás miatt tiltottak be.
+ Kattintson ide a videó megtekintéséhez
A NASA első, több mint 20 év óta épített nagy, személyzettel repülő kísérleti repülőgépe
Bob Pearce, a NASA Légügyi Kutatási Osztályának igazgatója szerint az X-59 jelentős előrelépést képvisel: „Ez egy egyedülálló repülőgép, amelyet egy konkrét feladatra terveztek. Ez a repülő bizonyítja a NASA küldetését: formálni a repülés jövőjét és innovatív megoldásokat alkalmazni az amerikai légiközlekedés és a társadalom javára.”
Az X-59 kilenc év alatt épült, és többször is elhalasztották az első repülést, mígnem végül október 28-án felszállt a NASA berepülő pilótája, Nils Larson irányításával.
Hogyan zajlott a szűzrepülés?
A Kalifornia állambeli Palmdale-ből felszálló egyhajtóműves sugárhajtású gép a GE Aerospace F414-GE-10 hajtóművel körülbelül 200 csomóra (370 km/h) gyorsult és 12 000 láb (3600 méter) magasságig emelkedett.
Ahogy az első repüléseknél szokásos, a futómű kint maradt. A NASA egyik Boeing F/A-18 vadászgépe a teljes teszt során kísérte.
A repülés 67 percig tartott, és sikeres leszállással ért véget az Edwards Légibázison, ahol az Armstrong Flight Research Center működik — az X-59 új otthona.
Következő lépések: tesztek Mach 1,4 sebességig
Az első repülés után a NASA és a Lockheed Martin megkezdik a következő tesztfázist, amely irányíthatósági, stabilitási és fokozatos gyorsítási vizsgálatokat foglal magában, egészen a 55 000 láb (16,7 km) magasságban elérendő Mach 1,4 (kb. 1700 km/h) utazósebességig.
Miért ilyen halk az X-59?
A projekt fő célja a hangrobbanás intenzitásának csökkentése. Ennek érdekében:
A törzs hosszú és rendkívül keskeny kialakítású, így elkerüli a lökéshullámok összeolvadását.
A külső elemeket a repülőgép tetejére helyezték, hogy a lökéshullámok felfelé irányuljanak.
A gépnek nincs hagyományos szélvédője. Ehelyett az eXternal Vision System kamerarendszert és monitorokat használ, amelyek elölről adnak képet a pilótának.
A NASA becslése szerint az X-59 mindössze 75 dB hangrobbanást fog generálni — ami „távoli mennydörgéshez” vagy „a szomszéd autóajtajának becsapódásához” hasonlítható. Ezzel szemben a Concorde 105 dB-t ért el.
Repülések városok felett és a civil szuperszonikus repülés jövője
A fő képességek igazolása után a NASA különböző amerikai régiók felett fog repülni, hogy mérje a talajszinti zajhatást és rögzítse az emberek reakcióját — ez kulcsfontosságú lépés a szuperszonikus repülések jelenlegi tilalmának felülvizsgálatához.
Ha a tesztek igazolják a várakozásokat, az X-59 utat nyithat az új generációs, csendes szuperszonikus utasszállító repülőgépek előtt, új fejezetet indítva a világ légi közlekedésében.
Forrás és képek: NASA. Ez a tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült, és a szerkesztőség ellenőrizte.
